Miért tart itt a város? – Egy érseki székhelyen fontos az egyház

Kedves Kalocsaiak!

Ahogy azt a korábbi részekben írtam is, 2021. augusztus 25.-e tehát városunk közéletében sorsfordító nap volt.

• Dr. Filvig Géza elhozta nekünk a városi ingatlanok eladásának és felélésének újabb szintjét,
• beszántotta a művközpontot,
• felfújta a gazdaságfejlesztés és innováció nélküli rendezvényszervező innovációs központot,
• bejelentette, hogy “A Főtér nem lesz lezárva, 3.5 tonnáig lehet majd használni”
• és végezetül a 250 milliós CLLD pályázatba bekerült Bolvári Ferdinánd mellé
• Ezt Bolvári Ferdinánd úgy hálálta meg neki, hogy elhozta nekünk (és azóta is itt tartja) Márki-Zay Pétert, és visszalépett a Filvig elleni perből
• Dr. Magóné Tóth Gyöngyi pedig elhozta nekünk Gyurcsány Ferencnét, és a mai napig viszi a permanens DK pártkampányt a városban!

És történt mindez tavalyelőtt nyár végén, amikor a hétköznapi kalocsaiak az iskolakezdéssel, a hívők pedig a Pápa-látogatással voltak elfoglalva. Annak a Ferenc pápának a látogatásával, aki egészen egyszerűen bevallottan(!) nem kedveli a mai magyar valóságot!❗️
A mai magyar-bácskai-kalocsai közállapotokkal szemben ugyanis a pápának nemcsak erkölcsi fenntartásai vannak, hanem azt legalapvetőbb mozzanataiban keresztényellenesnek is tartja.

1) A pápa és szorosabb környezete ugyanis gyakran használja a megdöbbentő „cattolicesimo tribale”, azaz a törzsi katolicizmus kifejezést. A kifejezés a katolicizmus küldetésének egyetemességével (katholikosz) áll szemben, s ott nyeri el értelmét, ahol az aktuális hatalom, fundamentalista indíttatásból, a kereszténység univerzális küldetését a politikum eszközévé próbálja tenni. Érkezzék az ilyen szándék jobb- vagy baloldalról, ezektől a pártoktól és politikai mozgalmaktól óvakodni kell – figyelmeztet a pápa! Kalocsán is óvakodnunk kell tehát!

2) A vallási érzület nem válhat politikai erőforrássá úgy, ahogy a pápa által mélyen elutasított katolikus populizmus vagy etnicizmus törekszik erre! A „törzsi” tudat – így a pápa – etnikai, faji, nemi etc. alapon definiálja a közösséget, holott a kereszténység a minden megkülönböztetés nélküli embert teremtő Istent vallja és követi hitével. „Egy keresztény hazafias érzelmekkel szereti és szolgálja a közösséget, de nem lehet pusztán nacionalista.”

3) A populista hatalom – írja könyvében Ferenc pápa – felzaklatja a tömegeket, gyűlölködést szítva a képzelt ellenséggel szemben, s a diktatúrák nyitánya a félelem magjának elvetése, hogy a hatalom önmagát ajánlhassa, mint aki védelmezheti a közösséget félelme tárgyától. … Ismerős ugye?

4) “A populizmus hazug, zárt világ, ahol a hatalom által vallott „igazság” megkérdőjelezhetetlen, s ahol a korrupt elit a marginalizálódott tömegek élére állva határozza meg az egyetlen lehetséges és elfogadható utat, amellyel szemben minden más gondolat veszélyes és üldözendő.”

5) Ferenc többször hangot adott annak, hogy elborzasztja a szuverenizmus, s a populista vezetők beszédei, amelyek a 30-as éveket (!) idézik fel neki:
“S noha a legtöbb vezető nem is vallásos, mégis a vallást az identitás megkerülhetetlen részének tekinti, mit sem törődve azzal, hogy a félelem és a gyűlölet nem egyeztethető össze az evangéliummal”.
Önök szerint mely álszent kalocsai közéleti szereplőkre illeszthetőek ezek a szavak?

6) Idézzük a legutóbbi, Fratelli tutti kezdetű pápai enciklikának a sorait: “számító populizmus, ha valaki az adott közösség kultúráját bármely ideológia jegyében, kizárólag saját céljai és a hatalom megtartása érdekében politikai célokra használja. Vagy ha a közösség bizonyos rétegeinek legalacsonyabb rendű és legönzőbb hajlamait kiszolgálva keresi a népszerűséget. A helyzet még súlyosabb, ha akár durvább, akár kifinomult módszerekkel az intézményeket és a jogrendet is elbitorolja.”

• Szerencsénk, hogy ez a nagyon okos, és szent ember, egy élő példakép vezeti a katolikus és apostoli anyaszentegyházat – a bíborosokon keresztül.
• Ilyen bíboros pedig már – egy 15-18 ezres ezeréves kisváros történelmében egyedülálló módon – négy is volt szeretett Városunkból, hiszen Váradi István kalocsai érsek (1467) , Draskovich György kalocsai érsek (1585), Gróf Csáky Imre kalocsai érsek (1717), és Haynald Lajos kalocsai érsek (1879) is eljutott a bíborosi rangig. Mert Kalocsa 1000 éve érseki (meteopolita) székhely. Mert a kalocsai érsek (Archiepiscopus Colocensis) az egyik legrégibb egyházi tiszt Magyarországon, és fontosságban a második az esztergomi érseké után. Mert Grősz József, Bárd János, Hamvas Endre, Íjjas József, Paskai László és Dankó László emléke erősít és kötelez minket – kalocsaiakat!
• A város és az érsekség volt, van és lesz! Úgyhogy egy érseki székhelyen fontos az egyház – ha tetszik, ha nem!

Folytatom…