Mint jeleztem, 2022 augusztus 24.-én volt a következő Testületi Ülés.

1️⃣ Ennek első napirendje a Bajai Szakképzési Központtal kötött vagyonkezelési szerződés módosítása címet viselte.

A valóságban azonban arról szólt, hogy teljesen tehermentessé tegyék a Hunyadi Kollégium ingatlan tulajdoni lapját – mert már akkorra eldőlt, hogy a helyi NER értékesíteni fogja az ikonikus ingatlant ‼️

És ezt rajtam kívül MINDEN képviselő megszavazta ‼️

A többi képviselőnek csak hónapokkal később, novemberben esett le, hogy tényleg a Hunyadi Kollégium eladását tervezi a polgármester. ‼️

2️⃣ A második napirend a városi víziközmű vagyon államnak való átadásáról szólt.

Az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kisérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldtek a Kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében.❗️

2022. augusztus 4-ére meghívást kaptak a Technológiai és Ipari Minisztériumba a vízközmű rendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzatok.
A megnövekedő energia árak kikényszerítették a gyors lépést. A lassan 10 éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe. A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok viszont semmilyen ❗️☝️ támogatásban nem részesültek.

Az lett volna a logikus, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. ‼️

Az állami (quasi zsarolás) szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen ☝️a magyar állam számára ‼️ Amelyik önkormányzat tehát veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az semmilyen segítségre nem számíthat ❗️Vagyis a megnövekedett költségeket, a hibaelhárítást, szivattyúk beszerzését, stb. azt a tulajdonos önkormányzatok a saját költségvetésükből kell, hogy pótolják. Pedig a cégek addigra feléltek már mindent…

A helyzetről egy kicsit másképpen megvilágítva:

• A mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén voltak, a fizetésképtelenség hetek, hónapok kérdése volt náluk.
• A középső harmad is csak azért mutatott még életjeleket, mert nem végezték el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Így tudott az üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis magasabb díjakkal és több tartalékkal “talált meg” a 2013-as díjbefagyasztás, majd a 10%-os rezsicsökkentés. A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelentett számukra a 125 Ft/fm közművezeték-adó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4%-t vitte el.
• A felső harmadban jellemzően a nagyvárosok cégei voltak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeztek, az örökségből volt aki korábban még osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. De 2022-re ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudtak kimutatni és a tartalékokat, is teljesen felélték.

De!

• Az államosítás fentebb leírt módszere mellett, annak időzítése is hagyott némi kívánni valót maga után.
• Amikor a kormány rezsicsökkentés címén az önkormányzatoknál hagyta az üzemeltetés jogát, esélytelenné váltak a közműfejlesztések.
• Az árszabályozás miatt borítékolható volt ugyanis a veszteséges üzemeltetés, valamint ekkorra már az önkormányzatok valamennyi hatáskörét, így bevételeit is elvonták. ❗️

Most nyilvánvalóan attól, hogy a vagyon átadásra került minden felelősséggel együtt, ettől az üzemeltetés kérdése még nem oldódott meg! ‼️

A tárgyaláson a Magyar Állam képviselője kifejtette, hogy minden felelősség innentől kezdve az Magyar Államé. Ez azt jelenti, hogy az ellátás biztonság kérdése is az övé. Minden probléma, amely felmerül.

Ebből adódóan viszont logikusnak tűnt tehát, hogy a Magyar Államhoz delegált ellátási felelősség mellett a korábbi szolgáltatók valamilyen formában – esetleg a jogi személyiségük épségben hagyása mellett – továbbra is elláthatták volna az üzemeltetési feladatokat egyfajta „kiszervezés” formájában (habár ennek a kereteit a Vksztv. akkor nem teremtette meg, és a Vksztv.mód.-ban sem volt erre vonatkozó utalás, de ettől még nem lett volna más megoldás).

Ez az alternatíva hangzott el. ⁉️ Vagyis minden üzemeltető cég marad és tőkepótlással bevásárolja magát a Magyar Állam az önkormányzati gazdasági társaságokba. Csak abban az esetben, ha a vagyon tulajdonjoga, amelyet a cég üzemeltet, az átkerül ingyenesen állami tulajdonba. A cégek maradnak, de biztosan lesz valamilyen személyi változtatás. ⁉️

Csak remélni lehetett, hogy az állam a szavazatmaximalizáló beavatkozások helyett tényleg fejleszteni kezdi a közműhálózatot, és nem profitorientált alapon szervezi ki haveri cégeknek…

És most rá 1 évre kérdem én: így lett?

‼️Mert ezeknek az eszközöknek szerintem közösségi tulajdonban kellett volna maradniuk. ‼️ Így viszont ki lettünk szolgáltatva a profit mindenhatóságának ‼️

Pedig én hiszem: a víz alapvető élelmiszer!

‼️És ezt is rajtam kívül MINDEN képviselő megszavazta‼️

3️⃣ A harmadik napirendben végre elállt a Város az ominózus gumikerekes városnéző kisvonat 32.7 millió Ft-os beszerzésétől. Hab a tortán, hogy így is elköltöttek 813.000 Ft-ot a projektre állítólag … bár az nem derült ki hogy mire. Felelős természetesen nincs!